Magyar álláspont  - A szlovákiai vendégi (Host'ovce) mészkőbánya tevékenységének folytatására vonatkozó nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásban

 

AZ ANYAG LETÖLTÉSE PDF-BEN

 

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Természet- és Környezetmegőrzési Államtitkára KMF-243/3/2009. számú, 2009. november 27-én érkezett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a Szlovák Környezetvédelmi Minisztériumtól értesítés érkezett a Dvorniky-Vceláre és Host'ovce (Udvarnoki-Méhészke-Vendégi) községek térségében mészkőbánya működésére vonatkozó nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásról. A Magyar Köztársaság az előzetes vizsgálati eljárás során 2008. szeptember 3-án kérte a Szlovák Környezetvédelmi Minisztériumtól az eljárásba való bevonását. A KvVM megküldte a szükséges dokumentációkat Felügyelőségünkre, egyben kérte az eljárás lefolytatását, valamint a hatástanulmányra vonatkozó álláspont közvetlenül a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium részére történő megküldését.

Az eljárás során a nyilvánosság tájékoztatása céljából a Felügyelőség honlapján közzétettem a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium által a témában rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, továbbá egy közlemény kíséretében fenti dokumentációkat megküldtem a telepítés helyéhez legközelebbi magyarországi települések jegyzőinek közzétételre, mellyel kapcsolatban felügyelőségemhez észrevétel nem érkezett.

A hatályos jogszabályok szerint eljárva a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében a beruházó-, illetve a szlovák környezetvédelmi hatóság képviselőinek részvételével 2010. január 11-én közmeghallgatást tartottam a hídvégardói Rendezvények Házában.
A közmeghallgatáson a tevékenységgel kapcsolatban az alkalmazott technológiára, a porkibocsátásra, annak csökkentésére, a bányászati tevékenység haladási irányára, a védett élőlények megőrzésére vonatkozóan hangzottak el kérdések és észrevételek.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján - figyelembe véve a szakértői véleményeket, valamint a közmeghallgatáson elhangzottakat - az alábbi megállapításokat és javaslatokat teszem:

Megállapítások:

  1. A környezeti hatásvizsgálat magyar nyelvű összefoglalója alapján a lerobbantott mészkövet, valamint az előtört mészkövet gravitációsan továbbítják, eközben az anyag morzsolódik, aprózódik, ami jelentős mennyiségű porképződéssel jár.

Az összefoglalóban a szilárd szennyezőanyag (PM10) évi átlagos koncentrációját a határérték 50-61 %-ának számolják, de ez az adat nincs kellően alátámasztva. Nincs megadva, hogy évente hányszor várható a légszennyezettség egészségügyi határérték túllépése, illetve a túllépések száma az évenkénti megengedetthez képest hogyan alakul. Az előzetes vizsgálati dokumentációban korábban prognosztizálták, hogy a megengedett túllépések száma nem tartható be.
A kitermelés előrehaladtával (a legfelső szintek letermelése után), amikor bevágás keletkezik a hegygerincbe, várhatóan megváltoznak a légáramlási viszonyok.
Mindezek alapján prognosztizálható, hogy kedvezőtlen klimatikus viszonyok között a környező településeken, így Magyarország területén elsősorban Hídvégardó település belterületén a diffúz porszennyezés következtében a szilárd szennyezőanyag koncentráció emelkedni fog, és emelkedhet a légszennyezettség egészségügyi határérték túllépések száma is.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy az egyes szintek között a termelvény szállítására egy ún. csöves technológiát terveznek, ahol a termelvény továbbítása nagyobb átmérőjű csöveken keresztül történik, így a porkibocsátás jelentősen csökkenni fog. Továbbá, hogy pályázatok segítségével további technológiai fejlesztéseket terveznek a porkibocsátás csökkentésére.

  1. A bányaterület a Magyar Köztársaság határa mentén helyezkedik el, a határ magyar oldalán az Aggteleki Nemzeti Park területe, illetve a Natura 2000 területek közül a HUAN10001 kódszámú "Aggteleki-karszt" elnevezésű Különleges madárvédelmi, és a HUAN20001 kódszámú "Aggteleki-karszt és peremterületei" elnevezésű kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület található. Ezen a területen számos védett és fokozottan védett faj állománya él, köztük európa egyik legveszélyeztetettebb növényfaja, a tornai vértő. A bányászati tevékenység következtében a természetes élőhely zavarás miatt az adventív növényfajok intenzív térnyerése jellemző, melyek igen agresszíven terjeszkedő fajok és veszélyeztethetik a fent említett növényfaj állományát.

A közmeghallgatáson a beruházó részéről elhangzott, hogy a bánya nyugati részén védett növények állományai vannak, itt a termelés nem lehetséges. A tervek szerint ott csak a bányafal lesz kiigazítva, így ezen a területen keresztül kicsi az esélye annak, hogy az adventív fajok a magyar területre terjedjenek.

  1. A környezeti hatástanulmány magyar nyelvű összefoglalója nem mutatja be a felszín alatti vizeket érő hatásokat, ugyanakkor vízvédelmi szempontból a dokumentációban megállapításra került, hogy a termelés folytatása nem okoz a működést kizáró mértékű környezeti kockázattal járó kedvezőtlen regionális környezeti hatást. Tekintettel arra, hogy a bányászott mészkő az Alsó-hegy (ezzel együtt a Gömör-Tornai-karszt) karsztrendszeréhez tartozik, illetve arra, hogy a karsztrendszerek felszín alatti vízkészlete rendkívül sérülékeny, a tanulmány ezen kijelentése az összefoglaló alapján nem megalapozott.

A jövesztést robbantásos technológiával végzik, évente 8 robbantást terveznek. Számításokkal meghatározták a robbanótöltetek robbantásának időzítését úgy, hogy azok egymás után következve, pontos intervallumokban válasszák le a jövesztőfalat, és így ne keletkezzenek szeizmológiai hatások. Egyidejűleg meghatározták, hogy 260 kg robbanótöltetet lehet felrobbantani a furatokban, és ez a mennyiség nem okoz semmiféle anyagi kárt a 350 m-re lévő legközelebbi objektumban sem.
A termelési technológiából adódó lehetséges szennyezésre azonban nincs utalás az összefoglalóban, nem ismert, hogy milyen változások várhatóak a robbantások hatására a karsztrendszerben. Az alkalmazott robbantási technológia mellett a robbantáshoz alkalmazott töltet anyagától függően, amennyiben el nem robbant töltet marad a jövesztett anyagban, vagy a töltet anyaga repedéseken keresztül mélyebb rétegekbe lejuthat, annak karsztvízbe való beoldódása nem zárható ki.
Továbbá a magyar nyelvű dokumentáció nem tárgyalja, hogy a bányaterületre hulló csapadékvíz gyűjtése és elvezetése milyen módon, milyen befogadóba történik, csapadék következtében történhet-e szennyezőanyag, vagy hordalék bemosódás, illetve a befogadó vízfolyás védelme érdekében ennek megakadályozására milyen műszaki megoldások szükségesek.

Amennyiben az illetékes szlovák hatóság a bányászati tevékenység további folytatása mellett dönt, az engedély kiadásakor javasoljuk az alábbiakat előírni:

  1. Javasoljuk előírni a közmeghallgatáson a beruházó által említett zárt, ún. csöves technológia bevezetését, alkalmazását.
  2. A bányatelek nyugati oldalán az országhatár felé eső részen a bányafal kiigazítása nem indokolt, javasoljuk ezt megtiltani.
  3. A tevékenység környezeti kockázatainak csökkentése érdekében - amennyiben a robbantások nem zárhatók ki - javasoljuk az alkalmazható robbanószerek körét és a robbantási technológiát előírásokban rögzíteni.

 

Kérem, hogy amennyiben a Szlovák Köztársaság területén, Dvorniky-Vceláre és Host'ovce (Udvarnoki-Méhészke-Vendégi) községek kataszterében található mészkőbánya további működését engedélyezik, a tevékenységre vonatkozó határozatukba a fenti javaslatokat szíveskedjenek belefoglalni.

A Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium által megküldött dokumentációk, illetve a közmeghallgatáson elhangzottak alapján Magyarország, mint hatásviselő fél fentiek figyelembevétele esetén nem tart igényt az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espooi egyezmény szerinti konzultációra.

Miskolc, 2010. február 18.