Az oldal eddig ennyiszer volt megjelenítve: 853

 

TÁJÉKOZTATÓ A VÍZJOGI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ

 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi vízügyi hatósági hatásköröket és hatósági jogkört a felügyelőség, mint a vízjogi sajátos építményfajtákra hatáskörrel bíró eljáró hatóság (és nem mint szakhatóság) gyakorolja.



A következő tájékoztató anyag célja, hogy segítséget nyújtsunk ügyfeleinknek a vízjogi engedély iránti kérelem és mellékletei összeállításához. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy minden ügy más és más, így csak az engedélyezésekre leginkább jellemző, "nélkülözhetetlen" tartalmi és formai követelményeket ismertetjük, amik nélkül az ügy érdemi elbírálása nem folytatható le. Ezen kötelező kellékekre irányuló hiánypótlási felszólítás eredménytelen eltelte esetén az engedélyezési eljárás megszüntetésre kerül!


Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontja szerint a vízjogi építmények sajátos építményfajtáknak minősülnek:

A vízjogi építmények többnyire épületnek nem minősülő vízellátási és vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor – az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

Az engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit vizilétesítmény/vízimunka típusonként a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet mellékletei tartalmazzák.

 

Felhívjuk T. Ügyfeleink figyelmét arra, hogy

  • az 1/2009. (I. 30.) EüM. rendelet értelmében a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve,

  • gázveszélyes vízkészletet igénybevevő vízmű esetén a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

  • a 63/2012. (VII.2) VM rendelet alapján Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

állásfoglalásai igazgatási szolgáltatási díj-kötelesek!!!

 

Elvi vízjogi engedély

Az építtető által tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldásai lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.


1. A határozat "engedélyese" lehet: az építtető (tulajdonos).


2. A kérelem mellékletei:


- az engedélyes megnevezése, címe, székhelye

- műszaki megoldás ismertetése (a megfelelő példányszámban benyújtott dokumentációt a 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell összeállítani) ((1.sz. melléklet megnyitása))

-megbízás az engedélyezés során történő eljárásról (amennyiben a tervező nyújtja be a kérelmet)

-igazgatási, szolgáltatási díj (műszaki megoldásonként számított) befizetését igazoló dokumentum másolata((33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet megnyitása)

 

 

3. Az eljárás során az alábbi szakhatóságokat vonjuk be hatásköri érintettség esetén az eljárásba:

- Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Kistérségi Intézetét

- Megyei Kormányhivatalát (Kulturális Örökségvédelem),

- Bányakapitányság

 

Vízjogi létesítési engedély
A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

1. A határozat "engedélyese" lehet:  építtető (tulajdonos).

2. A kérelem mellékletei:

  • Általánosságban csatolni kell a kérelemhez az alábbiakat:

Engedélyezési tervdokumentációt a 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell összeállítani, és 8 példányban kell benyújtani.)

((2.sz. melléklet megnyitása))

- tervezői jogosultság igazolása

- engedélyes megnevezése, címe (székhelye)

- képviseleti megbízás, ha nem az engedélyes kérte meg az engedélyt

- a funkciónként számított igazgatási, szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentum másolata, és a díj megállapításának alapjául szolgáló nyilatkozat a beruházás értékéről, ill. az ÉME-engedély másolata

((33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet megnyitása))

- tervezői nyilatkozat arról, hogy a kivitelezés a helyi építési szabályzattal, terület- és településrendezési tervvel összhangban van.

- befogadói nyilatkozat (csatorna üzemeltetője, vízfolyás kezelője, szerződés veszélyes hulladék elszállításáról)
- útkezelők kezelői és vagyonkezelői hozzájárulása

- a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes elvi vízjogi engedély esetén a határozat számának megjelölését, vízikönyvi számának megadását;

- ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének: hírközlési; gáz; víziközmű stb.) - az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását;

 

- Terület feletti rendelkezési jog igazolása:

      • Tervező nyilatkozata a kivitelezéssel érintett ingatlanokról (helyrajzi számok felsorolása)

      • helyszínrajz v. földhivatali térképmásolat a hrsz-ok beazonosításához

      • 3 hónapnál nem régebbi hiteles -zárjeggyel ellátott- tulajdoni lap másolat

      • a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon igazoló okirat (pl. adás-vételi szerződés, kisajátítási határozat)

 

  - Ha az érintett ingatlanok nem az engedélyes tulajdonában vannak:


a.)  Közcélú vízilétesítmény:
- földhivatal által záradékolt szolgalmi munkarészek (területkimutatás, változási vázrajz, szolgalmi jogi megállapodás)

 

b.) Saját célú vízilétesítmény
- az építtető és az ingatlantulajdonos között létrejött - a vízilétesítmény tulajdonjogát is érintő - megállapodás vagy
- amennyiben szolgalomalapítással létesíthető, akkor az ingatlan tulajdonos és az engedélyes között megkötött megállapodás a vízvezetési szolgalomról

 

 

 

Vízi szolgalmak:

Vízvezetési szolgalmi jog

Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a vonatkozó jogszabályok szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.

Amennyiben a szolgalom alapítására nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintően kerül sor, úgy a vízvezetési szolgalom a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésének napján e rendelet erejénél fogva jön létre, amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek.

Vízhasználati szolgalom

Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó – eltérő megállapodás hiányában – a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:

a) a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;
b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;
c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről saját költségén gondoskodni.

A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot – külön jogszabály szerint – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Ebből a célból a vízügyi hatóság megkeresi a földhivatalt a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

b) Speciális szabályok:

Az "a" pontban említetteken kívül szükséges:

-     NATURA 2000 terület érintettsége esetén a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10 § (1) bek. értelmében hatásbecslés készítése
-     2007. évi CXXIX. törvény 9.§ (1) és (2) bek-e alapján termőföld érintettsége esetén (szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, halastó) ingatlanügyi (földhivatali) hatósági határozat termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről
-     Öntözőkút esetén a 101/2007 (XII.23.) KvVM rendelet 3.§ (5) bek. alapján tervezői nyilatkozat felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányáról

 

3. A vízjogi létesítési engedélyezési eljárásba hatásköri érintettség esetén bevont szakhatóságok:

  • Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Kistérségi Intézetét

  • Megyei Kormányhivatalát (Kulturális Örökségvédelem),

  • Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

  • Bányakapitányság

  • Katasztrófavédelmi Igazgatóság (gázveszélyes vízkészletet igénybevevő vízmű)

 

Vízjogi üzemeltetési engedély

Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (üzemeltetéshez) szükséges. 

1. A határozat "engedélyese" az lehet, aki az üzemeltetéssel járó jogokat, kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A vízjogi üzemeltetési engedélyt neki kell megkérnie.

2. A kérelem mellékletei:

a) Általánosságban csatolni kell:

  • igazgatási, szolgáltatási díj (a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtétel 80 %-a) befizetését igazoló dokumentum másolata, és a vízilétesítmény beruházásának értékéről szóló nyilatkozat, ill. ÉME-engedély másolata ((33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet megnyitása)

  • az engedélyezési eljárásban való képviseletre vonatkozó, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás vagy annak hitelesített másolata;

  • az engedélyes üzemeltető megnevezését, címét, székhelyét;

  • a vízjogi létesítési engedélyre történő utalást, ideértve a határozat vagy a vízikönyvi nyilvántartás számát;

  • az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát;

  • a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát;

  • a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

  • a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatokat;

  • a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyvet;

  • a közműves vízellátó (vízkezelő), vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítást, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot

  • a vízkivételi művek külön jogszabály szerinti alapállapot vizsgálatának adatait

-felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén:

  • amennyiben a vízilétesítményre vonatkozóan külön jogszabály vízföldtani naplókészítési kötelezettséget ír elő, a kútkataszteri számmal ellátott vízföldtani napló 4 példányát és a kutat és a környezetének területhasználatát mutató fényképet, valamint a 2. melléklet I/A. fejezete szerinti műszaki dokumentációt,

  • a kutakra vonatkozó üzemeltetési szabályzatot,

  • az előző pontban nem említett esetekben a 2. melléklet I/B. fejezete szerinti műszaki dokumentációt

  • felszín alatti vízbázis tervezett igénybevétele esetén azok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével), az esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával;

  • ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg - különösen a létesítési engedély jogosítottjának, valamint az üzemeltető személyének eltérése esetén - az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat;

  • a csatlakozással megvalósított vízilétesítmény esetén azt a nyilatkozatot, hogy a 3. §-ban megjelölt és közölt adatok - ideértve a csatlakozással megvalósult vízilétesítményekre vonatkozó megállapodást - változatlanok, vagy ellenkező esetben az eltérésre vonatkozó megállapodásokat, illetőleg tervdokumentációt;

  • ha a védőterület kijelölése kapcsán a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség - a vízjogi létesítési engedélyben a védőterület kialakítására vonatkozó - külön kötelezettségeket határozott meg, ennek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot a védőterületet meghatározó tervdokumentációra történő utalással.

b) Speciális szabályok:
Az "a" pontban említetteken kívül szükséges:

  • a 314/2005. Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlap.

  • a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelettel módosított 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13.§ (2)-(4) (üzemeltetésinél (5)-(6)) bekezdéseiben meghatározott jogosultságokat igazoló dokumentumok másolata;(kutaknál)

  • A 239/2000. (XII.23) Korm. rendelet 3. § (1) bek-e értelmében a bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követő egy éven belül - a vízügyi hatóságtól a külön jogszabályban meghatározott mellékletek csatolásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie, a földhivatal által záradékolt változási vázrajz csatolásával.

  • vízhasználat esetén a vízbiztosítási nyilatkozat csatolása, továbbá a vízkivétellel érintett ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolása, továbbá a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatok (így például az igényelt víz mennyisége és minősége, felhasználási célja);

  • szennyvíz kibocsátás esetén a 220/2004. (VII.21) Korm rendelet 25. § (2) bekezdésében előírtak csatolása is szükséges:

    • a) a szennyvízkibocsátásra vonatkozó meglévő engedélyt,

    • b) közcsatornára történő vezetés esetében a szolgáltatónak a befogadásra vonatkozó hozzájárulását, a hozzájáruláshoz szükséges tervet, valamint a szerződést,

    • c) nyilatkozat a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok megnevezéséről, mennyiségéről.]

3. A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásba hatásköri érintettség esetén bevont szakhatóságok:

  • Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Kistérségi/Megyei Intézetét

  • Katasztrófavédelmi Igazgatóság (gázveszélyes vízkészlet hasznosításakor)

  • Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (növény- és talajvédelmi hatóság (öntözés)

  • Bányakapitányság (bányató)

 

Fennmaradási engedély:

Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól jelentősen eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a Felügyelőségtől fennmaradási engedélyt kell kérni.

 

1. A határozat "engedélyese" az lehet, aki az üzemeltetéssel járó jogokat, kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti

 

2. A kérelem mellékletei:

- A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni 8 példányban.

- az 1996. július 1-je után épült vízilétesítmények esetében építtetői nyilatkozat az engedély nélkül, illetve attól eltérően megvalósított létesítmény eljárás időpontjában fennálló értékéről (tájékoztatjuk, hogy az építtetői nyilatkozat mellett az építmény értékével összefüggő tényállást a Felügyelőség szükség esetén - szakértő bevonásával - hivatalból is meghatározhatja. A szakértő közreműködésével felmerült költségeket minden esetben az építtető viseli.)
- 33/2005. (XII. 27.) KvVm. rendelet alapján számított igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentum másolata

 

3. A fennmaradási engedélyezési eljárásba hatásköri érintettség esetén bevont szakhatóságok:

  • Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Kistérségi Intézetét

  • Megyei Kormányhivatalát (Kulturális Örökségvédelem),

  • Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

  • Bányakapitányság

  • Katasztrófavédelmi Igazgatóság (gázveszélyes vízkészletet igénybevevő vízmű)

 

VÍZJOGI ENGEDÉLYEK MÓDOSÍTÁSA:


- 1995. évi LVII. tv. 30.§ (1) bek. alapján:
A vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) - a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén - hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja.


- 72/1996. (V. 22.) Korm. Rend. 11.§:


(1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére - az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi előírásokra is figyelemmel - módosítható, amennyiben:
a)  az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni, illetőleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni;
b)  megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye;
c)  megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek.

 

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a Felügyelőségnek 30 napon belül bejelentést tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.
(3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történő módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket - a külön jogszabályok szerint szükséges egyéb hatósági engedélyeket -, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák.
(4) A vízjogi engedély módosításánál, visszavonásánál és a tevékenység szüneteltetésénél a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.

 

JOGSZABÁLY ISMERTETŐ

 

Tájékoztatjuk, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályok az alábbi linken ingyenesen hozzáférhetők:
www.magyarország.hu/kereses/jogszabalykereso